Nyomozás az ember eredete és a világ keletkezése után: Az evolúciós elmélet bukása

   

A közoktatás, felsőoktatás a diákokba belenevelt egy bizonyos felfogást anélkül, hogy a bizonyítékokat teljesen feltárná nekik. A tudósok indokolatlanul elvetették a teremtést, mint az összes dolog eredetének lehetséges magyarázatát. Helyette előtérbe helyezték a több ponton is megbuktatható evolúciós elméletet.

A Föld állítólag 4,6 milliárd éves, és az első élőlények 3,5 milliárd évesek. Az is vitatott, hogy az ember mikor jelent meg. Egyes források 6 millió évre teszik, más vélemény szerint pedig 3 millió éve létezünk. Másik nagy kérdés, hogy mindez hogyan jött létre?

  

Két egymást kizáró lehetséges magyarázatot sikerült találnia ezidáig az emberiségnek:

1. A világmindenség és az élet véletlenszerű kialakulása: ősrobbanás,evolúciós elmélet
2. A világmindenség és az élet intelligens tervezése: a Biblia tanítása

Mi lehet az igazság? Nyomozzunk közösen!

"Nehéz az embert attól az igazságtól eltéríteni, amelyet szeret." (C.H. Spurgeon)

A legtöbb ember a Biblia tanítását egyből kizárja, mert arra nincs konkrét, kézzel fogható bizonyíték. A világ véletlenül keletkezett, mert a feltételek kedvezőek voltak. Valóban így lenne? És az evolúciós elméletre valóban van bizonyítékunk? Vizsgáljuk csak meg jobban Charles Darwin elméletét, járjunk utána a dolgoknak! (Végre egy értelmes tevékenység, amelyre az internetet használhatjuk: a kutatás.)

Az evolúciós elmélet az élet eredetének kérdésénél megdőlt, amivel Darwin egyébként nem is nagyon foglalkozott a könyvbében. Louis Pasteur, a híres evolucionista is kénytelen volt elismerni:

"Létrejöhet-e az anyag magától? NEM! Semmi olyan körülmény nem ismert ma, amely alátámasztaná, hogy a mikroszkópikus élőlények világra jöhettek hozzájuk hasonló szülők nélkül."  (Louis Pasteur, Fox & Dose, Origin of Life, p. 4-5)

Az evolúciós elmélet szerint ugyanis az élet apró, mikroszkopikus sejtek formájában jelent meg a Földön. A XX. századi evolucionista tudós, Alexander Oparin arra a megállapításra jutott:

"Sajnos a sejt eredete örök kérdés marad, ami a legsötétebb pontja az egész evolúciós elméletnek."

(Alexander Oparin, Origin of Life, p. 196)

Jeffrey Bada professzor pedig azt mondta:

"Ma, ahogy elhagyjuk a 20. századot, mindig ugyanazzal a legnagyobb és megoldatlan problémával szembesülünk, mint amikor beléptünk a 20. századba: Hogyan keletkezett az élet a földön?"

(Jeffrey Bada, Earth, Feb. 1998)

Stenly Müller amerikai vegyész 1953-ban kísérletezett élő sejtek létrehozásával élettelen anyagból, ám néhány évvel elismerte, hogy kudarcot vallott.Egy állati sejtEgy növényi sejt
Ugyanis Darwin idejében a sejteket csupán apró maszatokként észlelték, de a mai korhű elektromos mikroszkópokkal megállapították, hogy egyetlen apró sejt igenis nagyon bonyolult összetételű.

Illusztrációs képlet szerint: egyetlen sejtben vannak energiai központok, komplett gyárüzemek, hatalmas adatbankok, raktár rendszerek, és fejlett finomítók. Be-és kiáradó anyagok ellenőrzése céljából tudatos kapuk is működnek. Lehetetlen, hogy egy ilyen bonyolult felépítésű sejt a semmiből, véletlen folytán létrejöjjön.
1955-ben James Watson és Francis Crick felfedezték a DNS-molekula működését. Egy század milliméternél is kisebb a mérete, mégis annyira bonyolult az összetétele, hogy egy DNS-molekula kezdőbetűiből több millió oldalas könyvet lehetne írni. Egy kiskanálnyi DNS-molekula kezdőbetűiből pedig hosszabbat, mint az összes valaha megírt könyv.Lehetetlen, hogy egy ennyire bonyolult szerkezet véletlen folytán jönne létre.


Frey Hoyle azt mondta:

"Annak esélye, hogy egy fejlett életforma a véletlen folytán jelenjen meg annyi, mint hogy egy tornádó végigsöpör egy szeméttelepen, és az ott található anyagokból összerak egy Boeing 747-est."

(Fred Hoyle, Nature, 12 Nov. 1981)

18 évet töltött biokémiai és orvosbiológiai kutatásokkal az Upjohn Company-nál és a Cornell Egyetemen, valamint Berkeley-ben

Darwin szerint minden egyes élőlény közös őstől (a sejttől) ered. Csak a primitívebbtől a fejlettebb formába változtak az idők során. Duane T. Gish, a filozófia doktora (Kaliforniai Egyetem, Biokémiai Intézet, Berkeley) a Teremtés Kutató Intézet társigazgatója, és a kaliforniai San Diegoban lévő Keresztény Egyházi Kollégium Természettudományi és Hitvédelmi professzora is megerősítette, hogy a legkorábbi maradványok a kambriumi kőzet rétegben találhatók. A többmilliárd megtalált kövület pedig mind a magasabbrendű életformához rendelhető anélkül, hogy bármi bizonyíték lenne ezeknek a bonyolult formáknak az egyszerűbb formákból történő kifejlődésre. Az evolucionisták szerint 1,5 milliárd évet igényelt volna, hogy ezek az állatok kifejlődjenek. Vagyis 1,5 milliárd évnyi hiányzó lelet van. Egyetlen többsejtű maradványt sem találtak a világon, amely öregebb, mint a kambriumi kőzetekben. Az igen összetett állatok milliárdjai trilobiták, brachiopodák, korállok, férgek, medúzák stb. mind hirtelen jelennek meg az alacsonyabb életformákból történő fokozatos fejlődésre utaló jel nélkül.


Charles Darwin azt írta a "Fajok eredete" c. könyvében:

"Ha több, ugyanahhoz a törzshöz vagy családhoz tartozó faj jelent meg egyszerre, ez teljesen véget vetne az elméletemnek, miszerint a természetes kiválasztódás útján lassú változásokkal erednek."

(Charles Darwin, The Origin of Species, 1.ed, p. 302)

Figyelemre méltó, hogy az őslénytani maradványok között hiányzik sok olyan átmeneti forma, amit a fejlődéselmélet megkövetel. A tengeri fésű-kagylóról feltételezik, hogy a gerincesek őse, de sok százezer hiányzó láncszem van a gerinctelenek és a gerincesek között. Az evolucionisták szerint 100 millió évig tartott egy hal kifejlődése egy gerinctelenből. De egyáltalán nincs őskori lelet annak bizonyítására, hogy valóban végbement.

Az evolucionisták azt is állítják, hogy mintegy 50 millió év kellett ahhoz, hogy egy hal hüllővé alakuljon. De itt sincs átmeneti forma. Például egyetlen olyan őslénytani maradványt sem találtak, amelynek uszonyrészei vagy lábrészei lettek volna.

Az összes magasabbrendű élőlény, mint például a bonyolult gerinctelenek, halak, hüllők, csúszómászók, repülő csúszómászók, madarak, denevérek, főemlősök, és az ember is hirtelen jelennek meg.

Derek Ager, egy evolucionista kutató kénytelen volt bevallani:

"Ha részletesen tanulmányozzuk a fosszilákat, akár a törzsek vagy fajok szintjén, újra és újra nem fokozatos evolúcióval találkozunk, hanem egy csoport hirtelen eltűnésével, míg egy másik megjelenésével."

(Derek Ager, Proceedings of the British Geological Association, Vol 87, 1976, p. 133.)

Ugyanezt állítja Mark Czarnecki:

"A fosszila maradványok a legnagyobb probléma az elmélet bizonyításában. Ezen fosszilák sosem tárták fel Darwin képzeletbeli "köztes fajait", ellenkezőleg a fajok egymást követően jelentek meg és tűntek el, és ez egyértelműen a teremtéselmélet érveit erősíti, miszerint minden egyedet Isten teremtett."

(Mark Czarnecki, McLean's, 19 January 1981, p. 56)

Az őskövületek megcáfolják az evolúciót. A mai egyedek ugyanazok, mint a régiek a megtalált őskövületeken, bármiféle evolúción való átesés nélkül.

Természetesen az evolucionistáknak volt kettő érve a "köztes fajok" bizonyítására. Az egyik a bojtosúszójú hal, ami a régi hiedelmük szerint a köztes alak a tengeri és szárazföldi lények között. A kihaltnak hitt bojtosúszójú hal egyik példányát kifogták az Indiai-óceánból 1938-ban. Kiderült, hogy semmiben nem másabb, mint a többi hal : nincsen se lába, se tüdeje.

A bojtosúszójú halAz Archaeopteryx madár
Másik pedig a hüllő és madár közötti köztes alaknak ismert Archaeopteryx volt. Az 1992-ben talált hetedik maradványa azonban bebizonyította, hogy e lény olyan mellcsonttal rendelkezik, amely a madarak szárnyizmaihoz szükséges : tehát ez a lény nem lehetett más, mint a többi madár.

Stephen J. Gould közismert evolucionista és Harvardi paleontológus elismerte: az Archaeopteryxet nem lehet átmeneti formának tekinteni.
Minden egyes élőlény teljesen komplett és összetett felépítéssel rendelkezik. Ha egyetlen egy részük is hiányzik, a működésük leáll, például a "fél-szárnnyal" nem lehet repülni.Tehát az élőlényeknek egyszerre és teljes egészében kellett megjelenniük, amely bizonyíték a teremtés tényére.

Ugyanígy képtelenség, hogy a különböző testfelépítésű lények egymásból fejlődjenek ki. A hidegvérű hüllőkből képtelenség, hogy melegvérű madarak váljanak evolúció során, ahogyan az is, hogy a tojással szaporodó hüllőkből ivaros szaporodású emlősök legyenek.

George Gaylord Simpson, a Harvard Egyetem professzora kijelentette:

"A szakadékok az ismert rendek, osztályok és fajok között szisztematikusak és majdnem mindig nagyok." 

E. J. H. Corner a Camdridgei Egyetem professzora mondta:

 " Én még mindig azt gondolom, nem elfogultság, hogy a növények őslénytani maradványai a különleges teremtés mellett szólnak." 

 R. Goldschmidt a Kaliforniai Egyetem professzora kijelentette, jó észben tartani, hogy soha senkinek nem sikerült még egyetlen új fajt sem produkálnia apró változások felhalmozása által.

Ha az evolúció igaz, akkor miért nem látjuk élő állomásait ma? Nem jelennének-e meg új szervek és új struktúrák ma is? Ha az evolúciós folyamatok léteztek volna a múltban, bizonyára működnének még ma is. Miért nem növesztünk a rohanó, stresszes, időhiányos hétköznapokban még 1-2 kezet? Vagy miért nem redukálódik alvásszükségletünk 1-2 órára?

A Sience című folyóirat 1966 decemberi számában borítója egy patkánykövület fotóját mutatja, ami állítólag több mint 50 millió éves. Azt állítják, hogy ez a legősibb patkánykövület, de ugyanolyan, mint egy mai patkány! Miért nincs bizonyítéka a változásnak 50 millió év után?

Most nézzük meg közelebbről, hogy mit mondanak az antropológusok az ember "fejlődéséről"!

Az evolucionisták szerint az ember a majomfélékből fejlődött ki. Körülbelül hat és fél millió majomféle élt a Földön, ezeknek nagy része kihalt. Koponyájukból azonban könnyen lehet forgatókönyvet készíteni.

Az 1924-ben Raymond Dart paleoantropológus által megtalált, az ember őseként számon tartott Australopithecus is, valójában egy kihalt majomféle. Sokáig feltételezték róla, hogy két lábon járt, és ezzel próbálták az "emberré válást" bizonyítani. Azonban Solly Zuckerman és Charls Oksenadl professzor megcáfolta ezt az elméletet. Az Australopithecus majmoknak ugyanis ugyanolyan mozgás-mechanizmusuk volt, mint a mai majmoknak.

Az "evolúciós láncolat" ezen majomból a mai emberig : a Homo Erectus, a Homo Ergaster és a Homo Sapiens Archaic pedig nem mások, mint letűnt emberek maradványai. Csontvázuk semmiben sem különbözik a mai ember csontvázától.

Bocsánat, hol van a különbség?

Az egyetlen különbség csupán a koponyában van, azonban hasonló koponyabeli eltérések megtalálhatóak a különböző, ma élő embertípusok között is.

Richard Lakey paleontológus és evolucionista elismerte, hogy a Homo Erectus és a mai ember között nincs különbség:

"Ezek a különbségek valószínűleg nem mondanak többet annál, mint amit a mai ember különböző földrajzi rasszai között láthatunk."

(Richard Leakey, The Making of Mankind, 1981, p. 62)

Magyarán semmi bizonyíték nincsen az evolucionisták kezében, egyetlen eszközük azonban a propaganda. Az evolucionista irodalomban előszeretettel ábrázolják az ember elődeit majomszerű lényeknek, azonban a hajat, bőrt, szemeket, orrot, füleket, ajkat és az arc többi vonásait nem lehet egy koponyából megállapítani. Egy majom koponyájára emberi szemeket illesztenek, és létre is jön a majom-ember arc.


Earnest Hooten így mondta ezt a tényt:

"A neandervölgyi koponyáján ugyanúgy meg tudod formázni egy csimpánz és egy filozófus arcvonásait. Az ősi embertípusok ezen állítólagos restaurációinak ha van bármi tudományos értéke, az is nagyon csekély, és inkább csak a közvélemény megvezetésére szolgálnak."    

(Earnest Hooten, Up From The Ape, 1931, s. 332)

Ugyanabból a koponyából az evolucionisták több restaurációt is készítettek. De ezen túl valódi hamisításokat is csináltak, csak hogy bizonyítsák elméletük igazságát.

1912-ben Charles Dawson bemutatta a Piltdowni embert. 1949-ben újra analizálták a leletet, és kiderült, hogy egy majom állkapcsának emberi koponyára illesztett mesterséges hamisítványáról van szó.

1922-ben pedig egyetlen egy fogra alapozva kitalálták a Nebraskai embert, és egy jól csengő latin nevet is adtak neki: Hesperopithecus Haroldcookii. Azonban később kiderült, hogy ez a fog egy vaddisznótól származik. Ez tipikus esete annak, amikor egy disznó majmot csinál az emberekből!

Texasban, a Glen Rosehoz közel, tiszta, világos dinoszaurusz és ember nyomokat találtak ugyanabban a kőzet képződményben. Ezek a nyomok egymástól néhány méter távolságra voltak, és néha még keresztezték is egymást. Az evolucionisták természetesen elvetik ezeket a leleteket, mint Albert C. Ingalls megállapítja: "Ha az ember már a karbon időszakban létezett bármilyen formában, akkor az egész geológiai tudomány teljesen hibás. Az összes geológus feladhatja állását, és teherautó vezetésre adhatja a fejét. Ezért a tudomány elveti azt a kézenfekvő magyarázatot, hogy az embertől származnak ezek a különös nyomok.

A Reader's Digest 1973 augusztusi számában azonban egy riport beszámolt két fantasztikus felfedezésről, amely nemrég Afrikában történt. Ezek a felfedezések megrázták az antropológus világot, mive támadják az ember származásával kapcsolatos hosszú ideje dédelgetett elméleteket. Az egyik emberi lelet volt, amelyet az evolucionisták 2,8 millió évesnek tartanak. A legtöbb tankönyv azt állítja, hogy az első ember csak kb. 1 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. Mégis, a talált csontokról azt mondják, hogy sokkal inkább a mai emberéhez hasonlóak, mint a feltételezett előember ősünknek, a Pithecanthropusnak ( jávai majomember) a csontjai. Ezek a feltételezett ősök nyilvánvalóan nem lehetnek az ember valódi ősei, mivel ki hallott olyan szülőkről, akik fiatalabbak, mint gyermekeik.

A második lelet fejlett emberek csontváza volt, akikről azt tartják, hogy 100 ezer évvel ezelőtt éltek. Már ismerték a bányászatot, képesek voltak feljegyzéseket készíteni, számolni, és bonyolult eszközöket fejlesztettek ki. Csakhogy az evolucionisták szerint ez a fejlett ember feltehetően csak 65 ezer évvel később jelent meg a színen. 

Richard Leakey fedezte fel a 2,8 millió éves embert, San Diegoban ezt nyilatkozta:

" Amit felfedeztünk, egyszerűen eltöröl mindent, amit nekünk az emberi evolúcióról tanítottak, és semmi sincs, amit a helyébe ajánlani tudnék."

Vegyük most szemügyre magának az életnek a kezdetét! 

Az intelligens tervező nélküli emélet kimondja, hogy a semmi véletlenül anyaggá fejlődött. Nagyon összetett szervezetté fejlődött. A darwinisták feltételezik, hogy az élet, vagy a primitív sejt, puszta véletlen folytán jött létre. Például véletlenül aminosav képződött. Azután ezekből létrejött a szükséges protein. Mindez csupán ezért tudott kifejlődni, mert a feltételek adottak voltak.

Induljunk ki egyszerűen csak ebből a logikából, hogy valami kialakulhat pusztán a megfelelő feltételekből. (Ne is feszegessük most ennek a tudományos cáfolatát, az is van lásd.: D. Dr. phil. Duane T. Gish: Az evolúciós agymosás). 

Ez egy egyszerű példa, amely ezzel az intelligens tervező nélküli logikával érvel:

A 10 éves Pistike amikor korán reggel felkel, az iskolába készül. Kimegy a konyhába, és ott talál az asztalon egy kész szendvicset. Miért? A feltételek kedvezőek voltak:

• volt a kenyértartóban zsemle
• volt a hűtőben szalámi, sajt, paradicsom, saláta, vaj... stb.

Magától jött létre ez a szendvics? Pusztán mert a feltételek adottak voltak? Természetesen nem! Az édesanyja már korábban felkelt, és megcsinálta, összeállította. (Győri János Sámuel lelkész hasonlata)

Ráadásul a feltételeknek nevezett hozzávalók sem maguktól kerültek be a hűtőbe, hanem azért, mert valaki bevásárolt!

A megfelelő pontosság és egyenletesség, amellyel az Univerzum forog- mint egy hibátlan és tökéletes gép- látható abban a tökéletességben, ami Földünk Nap körüli útját jellemzi. Hogy a Föld a Nap körüli útját megtegye, 365 napot, 5 órát és 48 percet, 48 másodpercet vesz igénybe. És ebben a keringésben a Föld csak igen kis mértékben változik. Senki más, csak egy végtelen intelligens tervező tud ilyen hibátlan, folyamatos tökéletességet elérni. "Tudjuk, hogy minden tervnél van tervező, és minden törvénynél van törvényhozó." (D. T. Gish)

Duane T. Gish mondja:

"Hiszem, amit Isten mond a Bibliában, hogy a természet és a teremtett világ maga fedi fel, hogy van Alkotó (Róm 1,20). "Kezdetben az Isten megteremtette az eget és a földet." (1Móz 1,1): még mindig ez a legkorszerűbb megállapítás a világmindenség és az összes benne lévő dolog keletkezéséről."

Az intelligens tervezőről szóló bizonyítékok, az evolúciós elmélet megdöntése

(Ajánlott szakirodalom még: Michael J. Behe: Az evolúciós elmélet biokémiai kihívása. Darwin fekete doboza)

" Az igazság mindig felül van, mint az olaj; az ellenfélnek még igen erős nyomása sem tudja víz alá szorítani." (C.H. Spurgeon)