2016. március 21., hétfő

Idővonal alkalmazás: HSTRY

A HSTRY idővonal alkalmazás kiválóan fejlesztheti a diákok kreativitását, együttműködését, kommunikációját, amennyiben kooperatív csoportmunka keretében összefoglaló képes vagy videós idővonalat készítenek ez eddig tanultakról.De a lehetőségek nincsenek korlátolva, lehetne új ismeretet feldolgozó óra keretében is alkalmazni. A HSTRY-t könnyű használni, csak gmail fiókkal be kell regisztrálni, és már lehet is szerkeszteni a kívánt idővonalat. Létezik diák és szülő/tanár változat is. Az alkalmazáson belül létrehozhatunk csoportokat, osztályokat, ahol bizonyos információkat megoszthatunk egymással, illetve közös munkára lehet invitálni egymást. A tanulók kritikai gondolkodását is fejlesztheti az alkalmazás, mert az idővonal elkészítése után következtetéseket vonhatnak le az eddig tanultakból.

Tagul szófelhők

Nyelvfejlesztési tréningen, magyar órákon is rendkívül hasznos lehet egy szófelhő. Ezzel a szófelhővel az ír szó szócsaládját próbáltam összegezni. Szóalkotási gyakorlatnak kiváló,ez az aktív-passzív szókincset egyaránt fejleszti. Ezenkívül említésre méltó még a helyesírási szabályok összegzésére is: mikor rövidül meg az i a szótőben? Idegennyelv órákon egy témakörbe tartozó szavak gyűjtésére ideális alkalmazás. Magyar nyelv és irodalom órákon pedig vázlatként is funkcionálhat. A színek, kiemelések a tanulásban jelentős segítséget nyújthatnak.

2016. március 8., kedd

Mindmeister


A mindmeister alkalmazással nagyon könnyedén lehet sokféle elmetérképet létrehozni. Rengeteg sablon áll rendelkezésünkre, amelyekből miután kiválasztottuk az ideálisat, már szerkeszthetjük is: a betűk színét, nagyságát is beállíthatjuk, illetve még képeket, videókat,linkeket,hivatkozásokat is ágyazhatunk be 1-1 buborékba. De nem muszáj sablont használnunk, készíthetünk teljesen egyedi gondolattérképeket is. A funkciógombokon könnyű kiigazodni, és ha meghívjuk társainkat az általunk készített gondolattérképhez, akkor egyszerre közösen is dolgozhatunk rajta. Gyors, egyszerű, sokszínű és interaktív; ezekkel a szavakkal lehetne leginkább jellemezni a mindmeistert.

2016. március 1., kedd

Digitális tanári kompetenciák

A technológia szerepe egyes tanári kompetenciákban

Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése és a tanulási folyamat szervezése és irányítása


A szakmailag autentikus pedagógus birtokában van egyes kulcskompetenciáknak. Ilyen tanári készségegyüttes például a tanulói csoportok, közösségek alakulásának eredményes segítése, fejlesztése, valamint a tanulási folyamat tudatos szervezése és irányítása. A jó pedagógus nem elégszik meg egy bizonyos bevált módszer állandósult alkalmazásával. Folyamatosan arra törekszik, hogy megújuljon, változatos metódusokat, illetve technikákat vezessen be, ezzel is elősegítve azt, hogy tanítványainak motivációját permanensen fenntartsa. A technológiai újítások (például az interaktív tábla) és a gyakori kooperatív csoportmunkában való tevékenykedtetés jelentős segítséget nyújtanak ebben. 

Számos kooperatív technikát ismerünk már, melyek nemcsak elméleti síkon, hanem tanítási gyakorlatban is eredményesek. Ezenkívül nagyon könnyen variálhatók.
  
A 21. századi tanár igyekszik (a NAT előírása szerint) a tanulók digitális kompetenciáját is fejleszteni, amely nem redukálódik le az informatika órákra. Egyes virtuális programok, alkalmazások beépíthetők a tanulói csoportok, közösségek alakításának módszerébe, valamint magába a tanulási folyamatba és annak megszervezésébe is. Például lehetséges a google.docs alkalmazással csoportalakítást végezni, egy felületen több csoport véleményét összesíteni stb. Az ebben rejlő lehetőségeknek csak a tanár képzelete és kreativitása szabhat határokat. (És ez csak 1 alkalmazás.)

Miért jó a google docs?

A neolms.com-on virtuális tantermeket lehet létrehozni, ahol még a házi feladatot is ki lehet adni, illetve a diákoknak lehetőségük nyílik ezen a feladatkezelő fórumon beadni az elkészült feladatokat, esetleges önreflexiókat, reflexiókat. 

Hogy működik a NEO LMS?

Aki nem elégszik meg ezzel a két alkalmazással, (már pedig ne elegédjünk meg), annak lehetősége van internetes böngészés során újabb és újabb ötleteket meríteni egyes "tanácsadó" oldalakról, blogokról. Erre jó példa az http://tanarblog.hu/21-szazadi-tanar oldal, melyre én is nem rég bukkantam rá.

"Tanítani jó dolog, de szerintem csak akkor lehet igazán jól tanítani, ha az ember maga is kutat. Ugyanis a tanítás öröme és lelkesedése összefügg az új információk megszerzésével. Nem baj, ha valaki nem olyan eredményes, látszólag kevésbé megbecsült kutató, akkor is jól tudhat tanítani, ha megéli kutatásában az újdonság és megismerés belső örömét." /Perczel András/

  

A 21. századi készségek

Az internet veszélyeinek tudatosulása és az információszűrés

Intelligens médiafogyasztóvá nevelés fontossága



Az internet veszélyei

Az információ- és adatbiztonság

    A digitális média része a mindennapjainknak. Megkönnyíti az információátadás folyamatának lebonyolítását. Végtelen mennyiségű információt küldhetünk bárkinek szinte egyetlen kattintással, melyet aztán a világ bármely pontjáról letölthetnek, (amennyiben ezt nyilvánosan tesszük). 

    Az internetről elérhető  különböző praktikus alkalmazások, programok pedig nagy segítséget nyújtanak az ügyintézésben, munkában, tanulásban, hétköznapi dolgaink megoldásában, másokkal való kapcsolattartásban. Sokrétű, hasznos, elérhető, globális és gyors: ezekkel a szavakkal lehet jellemezni a digitális médiai eszközöket. No, de minden éremnek két oldala van.

   A média szerepe kezdetben csak hírközlés volt, de ma már egy erősen manipulatív iparággá nőtte ki magát. Próbálja az embereket kényszeres fogyasztóvá idomítani, és erre nagyon jó eszközei vannak. (Például a csábító képi- és hangi effektekben gazdag reklámok ezt a célt szolgálják.) Ezekből a hatásokból különböző függőbetegségek alakulhatnak ki pl.: játékfüggőség, homofóbia, FOMO-jelenség, "vásárlásfüggőség" /Amikor nem azért vásárolok, mert szükségem van rá, hanem mert egyszerűen "kell"/ stb.
  Másik területe a befolyásolásnak a téves információk elterjesztése a köztudatban valamely nemű haszonszerzés céljából. (Itt gondoljunk a politikai, hatalmi harcokra vagy egyszerű népszerűségszerzésre, amelyet különböző sokkoló álhírekkel próbálnak kieszközölni.)
Ha keveset tudunk az adatbiztonságról és nem fordítunk rá elegendő figyelmet, könnyedén visszaélhetnek adatainkkal, amelynek egészen komoly anyagi/jogi következményei is lehetnek.
  Rengeteg egyéb veszélyt is tartogat az internet, mint például a zaklatás és lelki terror, melyben minden korosztály érintett, különösképpen a naiv és felelőtlen, hatalmas megfelelésvággyal küszködő tinédzserek.

   Mivel a 21. században végtelen mennyiségű információ áll rendelkezésünkre, a kor emberének kiemelkedően fontos minél hamarabb elsajátítani az információk szűrésének, szelektálásának készségét. Másik nagyon fontos momentum, hogy tudatosítani kell a lehetséges veszélyforrásokat, vagyis hangsúlyos lenne a preventív magatartás kialakítása.

   A közoktatásban már általános iskola első osztályától kezdve szükséges lenne, ha nem is a tanórákon belül, de legalább projektek keretében vagy osztályfőnöki órán beszélgetni, tanulni játékos és heurisztikus módszerekkel az internet előnyeiről és árnyoldalairól, illetve az információk hitelességének vizsgálatáról. Miért olyan korán? Mert személyesen tapasztaltam szakmai gyakorlatom során, hogy már az első osztályos is rendszeresen játszik az interneten és facebook profillal rendelkezik. A kérdés márcsak az, hogyan lehetne megvalósítani ezen készségek fejlesztését?

  Mikor a 2 hónapos tanítási gyakorlatomat végeztem, lehetőségem nyílt a mentorom segítségével egy internetes mini projektet megvalósítanom általános iskola második osztályos tanulóival. Ez egyfajta szárnypróbálgató magánkutatás volt arra, hogy hogyan lehetne a fent említett kompetenciákat időben és eredményesen kialakítani. A projektben a kisdiákok végig kooperatív csoportmunkában dolgoztak, melynek keretében egy produktum: összegző plakát is készült arról, hogyan kell okos internetfelhasználónak lenni. Első körben (különböző játékos feladatok kíséretében) közösen gondolkodtunk arról, hogy miért jó az internet, és mire lehet használni. Aztán összegyűjtöttük a veszélyeit is, amelyeket részletesen átbeszéltünk. Végül közösen megfogalmaztuk az okos internetfelhasználás szabályait, melyek szintén felkerültek a plakátra. 
  A gyermekek motivációját sikerült a projekt teljes ideje alatt fenntartani, ami már eleve fél siker. Emellett a visszajelzéseik meglepően jók voltak, vagyis olyan válaszokat sikerült kapnom tőlük, melyekből tudtam, hogy megértették a veszélyeket, és azt is, hogy hogyan lehet okosan bánni az internet adta lehetőségekkel. 

  Mindent összegezve úgy gondolom, hogy nagyon fontos okos médiafogyasztóvá nevelni a gyermekeket, hogy az esetleges veszélyeket ezzel meg tudják előzni. A NAT egyértelműen megfogalmazza, hogy az iskola feladatai közé tartozik a digitális kompetencia fejlesztése is. Ennek ellenére a közoktatásban e téren jelentős reformokra van szükség.
A mini projekt, melyet megvalósítottam nem tökéletes, de működik. Meglátásaim szerint érdemes lenne projektmunka keretében fejleszteni a diákok (és párhuzamosan a tanítók, tanárok!) digitális kompetenciáit.